Tankcsapda

 Adjon az ég

Amikor összehozta az Isten a világot
A Férfiból egy darabot kivágott hogy
Megcsinálja neki belőlle a Nőt
Azóta utálják a fiúk a Teremtőt
Aki az életnek értelmet adott
A történetet már mindenki hallotta
Van aki él és akad aki halott
A világ a lelkét az Ördögnek eladta
Vasárnap reggel a templomba’ tömeg
Van aki fiatal és van egy csomó öreg
Van aki hiszi és van aki vallja hogy
A születés az eleje
A halál meg az alja az életnek
Szerintem tévednek
Ehhez semmi köze nincs az éveknek
Remélem érted amiről éneklek
A dolgok bármikor utólérhetnek

Bánattal vagy örömmel de én
Harcolok foggal körömmel
Az Élettel a Halállal hogy
A jóból egy jó nagy kanállal
Adjon az Ég mindent
Amit szeretnék
Adjon az Ég...

Vasárnap reggel a templomba’ tömeg
Van aki fiatal és van egy csomó öreg
Van aki hiszi és van aki vallja hogy
Van aki a hangját hallja és
Mindent lát a Szívén át és
Ha baj van benyom egy szirénát
Ha kinyújtod Ő majd fogja a kezed és
Mindenen keresztül vezet
Bánattal vagy örömmel de én
Harcolok foggal körömmel
Az Élettel a Halállal hogy
A jóból egy jó nagy kanállal
Adjon az Ég mindent
Amit szeretnék
Adjon az Ég...

Van aki ésszel van aki pénzzel
Van aki egyszerű puszta kézzel
Van aki tudja van aki érti
Van aki az életét se’ félti
Van aki mindíg van aki egyszer
Van aki gyűlöl van akinek tetszel
Van aki ellened van aki érted
Úgy kapod ahogy kérted
Az életedet úgy kapod ahogy...

Azt mondom állj

Amikor odalépett hozzám én má’ éreztem hogy ebből nem lesz pardon
Aztán még aznap éjjel meztelenre vetkőztünk a folyóparton
Messziről szólt valami zene de engem csak a szeme érdekelt és
Éreztem a szerelem szele felkapta a szívem én
Nem hittem hogy ilyen velem megtörténhet még…

Amikor odalépett hozzám én má’ persze egyből gondolhattam volna
Hogy egy ilyen csaj ha józan lenne talán hozzám se szólna…
De ő azt mondta hogy szia én meg azt hogy itt a pia és
Kérdeztem és mondta hogy most éppen nincs faszija
Én tudom hogy ez hiba de hagytam hogy a liba
Elmenjen mielőtt én…

Azt mondom állj állj állj ilyet többet ne csinálj
Ha komolyan akarod nincsen akadály de addig
Állj állj állj ilyet többet ne csinálj
Lehet hogy ez neked jó de nekem fáj…
Azt mondom állj

Tudod én úgy éreztem magam mint egy húr amit húznak
De vigyáznak hogy el ne pattanjon a túsznak
Éppen annyi kaja kell hogy ne legyen baja de,
Ez nekem így nem elég

Azt mondom állj állj állj ilyet többet ne csinálj
Ha komolyan akarod nincsen akadály de addig
Állj állj állj ilyet többet ne csinálj
Lehet hogy ez neked jó de nekem fáj…
Állj állj állj ilyet többet ne csinálj
Oké hogy kutya vagyok de ne a farkamon állj
Állj állj ilyet többet ne csinálj
Lehet hogy ez neked jó de nekem fáj…
Azt mondom állj
Ez nekem így fáj…

Be vagyok rúgva

Többé az sem érdekel ha ki vagyok rúgva
Eleget ittam és most már be vagyok rúgva
Nem számít már hogy a hajnal hol talál rám
Mi lesz velem azt csak az Isten tudja

Többé az sem érdekel ha le vagyok téve
Akkor is ez volt életem eddigi legjobb éve
Ragadtak a nők mint a legyek a légypapírra
Ahogy a nagykönyvben meg van írva

Az életem nője az pont olyan mint te
Én bármit mondtam ő mindig elhitte
Az életem nője az pont olyan mint én
Ha kérné újra megtenném

Többé nem érdekel nincs bennem bánat
Van rá pénz hát ihatunk még egy párat
De aztán jól vigyázz mer’ ha vékony jégre állsz
Könnyen előbújik belőlem az állat

Többé nem érdekel hogy téged nem érdekel
Hogy hiába hívlak téged nem érlek el
Azt mondta úgy berágott hogy
Hiába vittem virágot ezzel már
Semmit nem érek el

Az életem nője az pont olyan mint te
Én bármit mondtam ő mindig elhitte
Az életem nője az pont olyan mint én
Ha kérné újra megtenném

Engem hidegen hagynak az unalmas intim részek
Ne beszélj mellé nekem a lényeget mondd
LÁTOD így néz ki egy fickó amikor teljesen részeg
Ha menni akarsz hát menj innen és pont

Többé az sem érdekel ha ki vagyok rúgva
Eleget ittam és most már be vagyok rúgva
Nem számít már hogy a hajnal hol talál rám
Mi lesz velem azt csak az Isten tudja


Az életem nője az pont olyan mint te
Én bármit mondtam ő mindig elhitte
Az életem nője az pont olyan mint én
Ha kérné újra megtenném

Tegnap délelőtt újra láttam őt
Kávéval kinált egy ismeretlen nőt
Intettem ha lát az úton jöjjön át
Vártam már rád

Mer’ az életem nője mégis csak
Pont olyan mint te
Én bármit mondtam ő persze mindig elhitte
Mer’ az életem nője mégis csak pont olyan mint én
Ha kérné újra megtenném

Mennyország Tourist

Ülj le mellém
Valamit mondok
Szomjas vagy látom
Egy üveg bort kibontok
Figyelj…

Lehet hogy nem vagy gyenge
De ha a szívedbe szál a penge
Attól nem érzed magad jobban
Ha a kocsidban bomba robban
Tudom én, erõs vagy persze
De ha a fejedben ott van a fejsze
Vagy a fegyver csövébe nézel
Ott már semmire nem mégy pénzzel és
Hiába vagy gazdag
Ha az égiek leszavaznak
A kocka, ha el van vetve
Te meg a föld alá temetve
Ott már hiába van ügyvéd
Aki a törvényektõl megvéd
Itt senki se golyóálló és
Ha szakad a védõháló
A halálugrás végén a túlvilági T.V.-n majd

Rólad szólnak a hírek
Veled van tele a sajtó
Aki a pokolra kíván jutni annak
Balra a második ajtó
De ha a Szent-Péter szigetekre már
Be van fizetve az útja
A Mennyország Tourist(turiszt)
A legjobb szolgáltatást nyújtja

Lehet hogy nem vagy gyáva és
A végén Te maradsz állva
De mire jó úgy ez az élet
Hogyha futnod kell, amíg éled
És hiába vagy bátor
Mint egy római gladiátor
Aki keményebb mint a szikla
Mégis lehet hogy elég egy szikra
A gyújtózsinór végén és
A túlvilági T.V.-n majd
Rólad szólnak a hírek…

Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe’
Mond csak Én melyik ajtón menjek be?

Az emberek meg néznek
Hogy az isten a pénz lett
Sorban nyílnak a bankok és
Az jelenti a rangot
Hogy mennyire állat az autod
Mekkora mellû a nõd és hogy
Meddig bírod feltekerni
A kocsiban a hangerõt

Szappanopera

Szappanoperák poszterhősök
Mindig a nők a viperák
A férfiak meg a főemlősök
Szappanoperák tele bombanőkkel
Szép a szőke gazdag a barna
A vörös a csúnya nekem mégis ő kell

Szerelem szenvedély
Sírni mindig van miért
A végén persze győz a jó
A gonosz megfizet mindenért

Szappanoperák poszterhősök
Mindig a nők a viperák
A férfiak meg a főemlősök
Szappanoperák mese habbal közbe’
Sampon,kóla,kávé,tampon
Rágó,pelenka éjjel nappal

Szerelem szenvedély
Sírni mindig van miért
A végén persze győz a jó
A gonosz megfizet…
Két reklámblokk között
Jézus az égbe költözött
Azóta égi TV-t néz, mindent lát
Fel is út le is út döntsd el merre mész
Indulj hát…

Nem félek, nem félek
A gonosz a végén megfizet mindenért
Nem félek nem félek

Ákos

Az utolsó hangos dal

Itt mindenki vendég
És a házigazda fizet
Te idd csak a borát
És prédikáld a vizet

De tanuld meg szépen
Hogy gyűlölni tilos
Akkor is ha van,
Aki minden szennyből kimos

Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal
Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal

Az idő lejár
A világ megáll
Hogy hited mit ér
Arról bírád ítél

Ha bűnöktől roskadó
Ágyadba fekszel
Ha gyúlékony tervekkel
Ébredsz fel reggel

Magadtól minden forró
Gondolatot űzz el
És ha jót akarsz magadnak
Hát ne játssz a tűzzel

Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal
Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal

Ha minden pecsét felszakad
Elsötétül majd a Nap
De lesz aki semmitől sem fél
Lesz aki örvend ünnepel
Hogy a Megszabadító így jön el
És a remény újra él

Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal
Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal

Esőkirály

Ha nincsen semmi szép abban, amit vársz,
Ha annak sem örülsz, hogy hazatalálsz,
Ha az éjnek ércfalát fényszóró fúrja át,
És dobol a négy kerék, mind azt súgja: menni még,
Ha túl sok szennyet látsz, és megtisztulni vágysz,
Elmossa bánatod az Esőkirály.

Esőkirály, hatalmad vára áll,
Felhőd alatt táncolok, Esőkirály.
Fölém borul, úgy tornyosul,
Felnézek rád jámborul,
Könnyeidben fürdöm, Esőkirály.

Esőkirály, hatalmad vára áll,
Felhőd alatt táncolok, Esőkirály.
Fölém borul, úgy tornyosul,
Felnézek rád jámborul,
Könnyeidben fürdetsz Esőkirály.

Ha nincsen semmi szép abban, amit vársz,
Ha annak sem örülsz, hogy hazatalálsz,
Ha az éjnek ércfalát fényszóró fúrja át,
És dobol a négy kerék, mind azt súgja: menni még.
Ha túl sok szennyet látsz, és megtisztulni vágysz,
Elmossa bánatod az Esőkirály.

Esőkirály, hatalmad vára áll,
Felhőd alatt táncolok, Esőkirály.
Fölém borul, úgy tornyosul,
Felnézek rád jámborul,
Könnyeidben fürdetsz, Esőkirály.
Ó, Esőkirály!!!

Ilyenek voltunk

Előtted nem titok,
Hogy nem voltunk angyalok.
És úgy mintha nem fájna semmi kín,
Táncoltunk az öröm romjain.
És néha éber reggeleken
Tudtuk, hogy vár ránk a szerelem.

Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk, és marad egy jel,
Amit itt hagyunk, ha indulni kell.

Nem féltünk semmitől,
Bár száz tervünk összedőlt.
Mi mégis észrevétlenül
Tűrtük, hogy arcunkra ránc kerül,
De néha éber alkonyokon
Tudtuk, hogy vár ránk a nyugalom.

Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk, és marad egy jel,
Amit itt hagyunk, ha indulni kell.

Ilyenek voltunk, emlékezz ránk,
Ilyenek voltunk, emlékezz, emlékezz ránk!

Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk, és marad egy jel,
Amit itt hagyunk, ha indulni kell.

Indiántánc

Tűzből jöttem erre a Földre,
Lángok formálták testemet.
És a tűz ölel majd magához örökre,
De addig mindvégig itt leszek.

Krétajeleket rajzolok a kőre,
Kiadnám minden bánatom,
De jeleimet az eső mossa el,
Jutalmam hiába várhatom.

Ez egy indiántánc és én elhiszem,
Hogy benned is ég az a láng.
Legyen közös a bánat, közös a bűn,
És közös a feloldozás!

Felemás tavaszt szült ez a tél,
A szerelem nélküli hónapok.
Visszavágynak a mennybe most
A földre pottyant angyalok.

Keserű szavak íze a számban,
Csak a jövő édes, ami nem jön el.
Én maradok az, aki mindig is voltam,
Egy indián, aki énekel.

Mert ez egy indiántánc és én elhiszem,
Hogy benned is ég az a láng.
Legyen közös a bánat, közös a bűn,
És közös a feloldozás!

Én tűz vagyok, akkor is, ha nem hiszed,
Hát égj velem, vagy ég veled,
Reszketve öleld az életed!

Mert ez egy indiántánc és én elhiszem,
Hogy benned is ég az a láng.
Legyen közös a bánat, közös a bűn,
És közös a feloldozás!

Keresem az utam

Látod, nincs mit mondanom,
A napot, az órát sem tudom,
Csak várom, hogy üzend, hogy vársz.

Most nem ontom bátran, okosan a szót,
A falon át hallom csak a rádiót
Ha erre jársz, engem itt találsz.

Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart,
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.
Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart,
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.

És az a rádió úgy zokog,
Mintha szerelmet vallana
Most nekem szól a legbutább dala.

Mert ugyanúgy hívlak most is,
Szánalmas hogy mindent elhiszek,
Hogy mennyire örülnék Neked.

Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart,
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.
Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart,
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.

Tudod, hogy vár még rám,
A Holdnak tán a túloldalán,
Ő az, aki beszél bennem
Érthetetlen angyalnyelven.

Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.

Ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.

A magas ég...
A magas ég...

Valami véget ér

Forró betonon hasalok,
távoli hang csak a gyász,
lassan lüktet egy ér,
fellobog halkan a láz.
Sima tenyér a hátamhoz ér.
Ó csak játszik a szél.
Tudom, már messze vagy rég..
Bennem minden halk szavad él.

Halott virágok illatát nyögik a fák
és megrázkódik a táj,
valami véget ért, valami fáj.

Ahogy fölém dől az ég...
álmodni nem hagy a vágy.
Ha becsukom fáradt szemem
tekinteted az arcomba vág.
Szemed tűzénél megvakulok,
de lassan újra feljön a nap..
Nélküled semmi vagyok.

Halott virágok illatát nyögik a fák
és megrázkódik a táj,
valami véget ért, valami fáj.

Halott virágok illatát nyögik a fák
és megrázkódik a táj,
valami véget ért, valami véget ért,
valami véget ért… valami fáj.

Hooligans

Játszom

Mondd el, mit látsz, mondd el, ki vagyok,
Csak a szemembe nézz, és mindent látnod kell.
Mi az, amire vágysz? Csak ennyit adhatok
Magamból én. Te döntsd el mennyit ér!

Voltam már lenn és hagytak egyedül,
Üres falak között, távol mindentõl.
Keserû a magány, de tudtam, sikerül
Ide elérni fel, csak mindig hinni kell!


Ref.:
Szállj végre szabadon, ahogy fenn a sok madár!
Így élni jutalom. Te is hallgass rám!


Minden percben elvarázsolsz teljesen,
Minden titkos érintésed kell nekem.
De bármi fáj nagyon, sírni nem látsz - nem hagyom.
Játszom, mint egy bohóc a színpadon.

Színház a sors: játszd a szereped!
Ez a darab talán végre mást hoz majd.
Mi az, amire vágysz? Tiéd a fõszerep:
Becsüld meg még! Ne dobd el semmiért!

Ref.:

Minden percben elvarázsolsz teljesen,
Minden titkos érintésed kell nekem.
De bármi fáj nagyon, sírni nem látsz - nem hagyom.
Játszom, mint egy bohóc a színpadon.

Mi marad így majd a végén?
Hova jutok, még nem tudom.
De tudom, azért sokan várnak még rám
Ma is mindenhol, mindenhol!

Legyen valami!

Unom azt, hogy lõnek rám a tévén,
Reklámok bújnának hozzám.
Jobb lesz egy tánc a penge élén,
Inkább a várost céloznám!

Unom azt, hogy elnyúlok az ágyon,
S felhívok gyorsan minden nõt.
Most már a hathúrosra vágyom,
Inkább egy dal adjon erõt!

Talán cél nélkül többre jutnék,
Talán tét nélkül szebb a lét!


Ref.:
Legyen valami pezsgés!
Legyen valami mozgás!
Legyen valami pengés megoldás!
Legyen valami rezgés!
Legyen valami zsongás!
Soha ne legyen csend és csalódás!


Az van, hogy, mindjárt itt az éjfél,
Érzem, hogy rám vár minden bár.
Nincs is tán nagyobb úr a vérnél,
Próbáltam, semmi nem használ!

Feneketlen rock'n'roll a létem,
Még ötszáz évig játszanám.
Másképp már végem lenne régen,
Láncon a táncot nem nyomnám.

Talán cél nélkül többre jutnék,
Talán tét nélkül szebb a lét!

Ref.:

Még egy húzós éjjel
Még egy zúzós bár
Még egy súlyos hajnal
Még egy flúgos lány

Nézz Rám

Voltam én is kisrác, szép meg jó.
Voltam mérleghintás álmodó.

Voltam szél és tenger, jég meg hó.
Voltam több mint egyszer lázadó.

Száz év szívemeben, száz szív visz engem

Nézz rám itt egy gyermek
Nézz rám nézz embernek
Nézz rám nevess rám
Nézz rám engem vernek
Nézz rám egyszer tedd meg
Nézz rám nevess rám

Voltam én is nagysrác, gyilkos szó
Voltam rét és vasrác változó

Voltam út és henger tíltott jó
Voltam csókot nőket számoló

Száz év szívemben,száz szív visz engem

Nézz rám itt egy gyermek
Nézz rám nézz embernek
Nézz rám nevess rám
Nézz rám engem vernek
Nézz rám egyszer tedd meg
Nézz rám nevess rám

Nézz rám itt egy gyermek
Nézz rám nézz embernek
Nézz rám nevess rám
Nézz rám engem vernek
Nézz rám egyszer tedd meg
Nézz rám nevess rám

Alvin és a mókusok

Csak még egyszer

Csak nézem az arcod, nem ismerek rád, mintha már nem is te volnál,
Konszolidáltan meghunyászkodva, sorba állsz a pultnál,
Beszélek hozzád, de úgy veszem észre keresztül, nézel rajtam,
Nincs benned semmi hajlam, mert végre, nem kellet engedély
Szétmart belül a szenvedély, sokan indultatok, de csak egyedül jöttél, felnõttél..

Csak még egyszer, csak utoljára, a sárba fekve, ordibálva,
Csak még egyszer, egy éjszakára, infarktus nélkül, még is anyázva..

Azt hittük, hogy milyénk a világ és hogy révbe értünk végre,
Ittuk a kannás bort és szartunk az egészségre,
Elsõ volt a szabadság és hogy minden szent galád,
Most meg karrier szeretõ, nõk meg a család,
Nem kellet engedély, szétmart belül a szenvedély,
Sokan indultatok, de csak egyedül jöttél, felnõttél..

Csak még egyszer, csak utoljára, a sárba fekve, ordibálva,
Csak még egyszer, egy éjszakára, nyugalomban élve, nem manipulálva..
Csak még egyszer, csak utoljára, a sárba fekve, ordibálva,
Csak még egyszer, egy éjszakára, infarktus nélkül, nem manipulálva..

Júlia

Szépen vagyunk öltözve, csillog a hajunk. Gondolhatod, erre most is adunk.
A város felett éppen Júlia lebeg, álmuldozunk és mind annyi mindent ezt sem értjük!Nincs semmi baj, nem is kérdezősködünk.Ha lebeg, hát lebeg, nagy dolog, mi is jövünk.

Hátrébb megyünk, innen nekifuthatunk, próbálkozunk, vajon éppen nekünk mér nem menne?

Júlia nem volt erős vagy több minálunk.
Júlia nem volt se jó, se szép.
Most Júlia nem akar a földön járni, fölszállt inkább a fejünk fölé!

Próbálkozunk, kézzel-lábbal csapkodunk. Úgy verdesünk, hogy már jobban nem tudunk. A város felett még mindig Júlia lebeg, szép könnyedén, ahogy szombat délben szállni illik!

(2x)
Júlia nem volt erős vagy több minálunk.
Júlia nem volt se jó, se szép.
Most Júlia nem akar a földön járni, fölszállt inkább a fejünk fölé!

(2x)
Júlia-Júlia-nem-akar-a-földön-járni
Júlia-Júlia-nem-volt-se-jó-se-szép!

Nem megy tudom, de ha már szállni nem lehet. Mgemozgatunk itt lennt minden követ. Célozgatunk, egyszer még eltalálhatunk. Júlia kedves jobb lesz önmagadtól földet érni!

(2x)
Júlia nem volt erős vagy több minálunk.
Júlia nem volt se jó, se szép.
Most Júlia nem akar a földön járni, fölszállt inkább a fejünk fölé!

Eleven Hold

No meg a bor

Mindenki csak forradalmárt tud csinálni magából!
Az értelmetlenségre való lustaságtól van velünk így!
Sosem halunk meg, csak játékból néha eltemetnek.

Úgy nézem nem is rossz ez így! Túl minden gondon,
Ez az ország él, míg hordót gurít
És így jár az ősök nyomdokán!

Képzeld én ide is jöttem, meg ezt is akartam!
Azt mondod az állatvédők, talán segíthetnek rajtam!
Az ilyen áruló sír, ha betér, de boldogan
Megy majd innen!

Úgy nézem, nem is rossz ez így! Túl minden gondon,
Ez az ország hisz, míg hordót gurít
És így jár az ősök nyomdokán!

Szép nők, no meg a bor, a vígasság!
Látod, ez azért jó kis orvosság!
Áldás ez a palackozott remény,
Ez a békesség-oldat!

Úgy nézem, nem is rossz ez így! Hogy jól van ez így!
Ez az ország él, míg hordót gurít...

Hóból takaró

Hópelyhekké válik lassan minden felhő...
Mélyen bent ez a szív,
most már gyengédebben jár.
Egy ablakból szép dal szól és
csillagszóró sírja lángját...
Így sír bennem gyermek képpen
az elbújt boldogság, ünnep!
Mondd, miért félsz?
tőlem... mondd, hová mész?!
Így hajlék nélkül az égi fényből
juthat-e csöppnyi rész nekem?
Hóból takaró, bánatból sál...
Fagyos könny hull az égből,
az ünnep ezzel jár - így egyedül.
Néha ráeszmélek,
hogy kívül nincs karácsony,
mert a lelkünk az ami örvend
és a lelkünk az ami fáj.
S ha egy ablakból szép dal szól és
csillagszóró sírja lángját...
Tőlem függ csak, hogy meddig rejtőzik még
az a "szebb világ"!
Hisz' az ünnep csak úgy szép,
ha képes vagyok szeretni még.
Mert nincs karácsony, ha magam bezárom
és nem teszem ki eléd!
Szólj, hát ölelés, de hagyj békén, sár!
Fagyos könny, hullj az égből,
de ajándékkal várj!
Rejts most fa alá
majd bonts ki, végzetem!
Tőlem nincs más ajándék,
hát vidd az életem!

Hát, vidd az életem.

Ganxsta Zolee és a kartell 

 Boom a fejbe

Zolee:
Egy zajos boom, ez a szövegi gyilkos,
Senkinek sincs kegyelem, mindenkit eltapos.
Ganxsta Zolee az akit hallasz ezen a lemezen,
A Z-O-L-I, meg a Kartel.
Nincs semmi gond öreg, nyugodtak leszünk,
De kibaszunk veled, ha te kibaszol velünk,
Az utolsó csík haver, a tiéd, nekem nem kell!
Tudod nagyon jól, hogy nem élek ezzel.
De miért, miért, na miért?
Mert nem akarok olyan hülye fejet mint a tiéd.
Én elszívom a füvemet, és öreg ez egy üzenet neked,
Nehogy végleg elveszd a fejed
Meg a helyed, én megmentelek hogyha lehet.
Én tudom, hogy az igazi otthonod az utca,
A kezemben megszólal majd a pakk-pakk-pakk!
Mindenedet elviszi a fehér hó,
A 45-ösből hallható már a...

Ref.
Boom a fejbe - halott vagy haver!
Boom a fejbe - ez a szöveg ami lever!
Boom a fejbe - halott vagy haver!
Boom a fejbe - ez a Kartel!

Lóry:
Boom a fejbe, ez a szöveg ami lever,
A kurvád egész nap az ágyban hever,
A kártya elviszi az összes lóvéd,
Nem tehetsz mást, lenyúlod a górét.
De nem jöhet be mindig az összes szúrás,
Ezért kell neked a kibaszott szúrás.
De ki vagy? Érzed, hogy kivagy,
Elvitt téged a kibaszott divat.
Te tudod, hogy divat a tű és divat a por,
És eltemetnek majd valamikor.
Vagy benn a sitten játszod majd a kurva malmot,
És tudod nagyon jól, hogy belőled csinálják a majmot.
Soha nem lehetsz már bajnok,
Mert itt jön a...

Ref.
Zolee:
Boom a fejbe, ez a Kartel hever,
Ganxsta Döglégy aki a szövegi gengszter.
A fegyverek, a nők öreg, az utca meg az anyag,
Ez a kibaszott téma fellöki az agyad.
Mert jobb bent a sitkón a gyűjtőben,
Mint a kibaszott földben, kint a temetőben.
Mert hiába tudod ki az, ki az, ki az?
Aki meghúzza a ravaszt,
Mert bárhonnan jön a golyó, ugyanolyan lyukat üt
És hiába taposod el haver a tetűt,
Mert újra jön mindig egy, mindig egy,
Aki megtalál majd, és ...

Refr.

Jamie Winchester & Hrutka Róbert

Lonely Angel's land

Someone sent an angel
To watch over me
Someone sent an angel
So beautiful to see

Say you know the reason
Say you understand
Why I feel so lonely
In Lonely Angel's Land

Someone sent an angel
To take me by the hand
Someone sent an angel
To smile and understand

When I search for answers
Stranded on dry land
Then she comes to save me
From Lonely Angel's Land

It's Your Life

When everything you believed in
Has turned to dust in your hands
You lie and stare at the ceiling
Trying to understand

You see the storm approaching
You feel the rain on your face
But in your heart the sun is
Shining all over the place
Shining all over your face
Shining all over, shining all over the place

It's
your life, the moment's here and now
Take it and run
It's your time no matter
when or how
Reach for the sun
It's your life the moment here and now
Take it and run
It's your time the
moment's here and now

When all your days have passed you
You take a look at your life
You see your angry memories
Flashing before your eyes

You still have time to change this
You know it's
never too late
So feel the light of forgiveness
Shining all over your face
Shining all over, shining all over the place

It's your life the moment here and now
Take it and run
It's your time the
moment's here and now
Reach for the sun
It's your life the moment here and now
Take it and run
It's your time the moment's here and now
It's your life
It's your life

Kowalsky meg a Vega

 Aszfalt és fehér csík

Villogsz mielött rád nézne?, hogy
gyerünk nyomd neki, maradj le vagy állj félre?
Mert az élet az út és a tested az autó?
Az a menő ha 220-al rongyol a sok ló?
De van valamilyen ész, és csak tudod hova mész
Ez nem az M7-es mert ez keletre visz
Dehogy ezt nem tudod az is csak egy ostoba vicc.

Ha a sáv leáll, s a nap körbe ér
Megértjük majd ha már véget ér
Mindegy hogy egy arc vagy az aszfaltról
Mert ez rólad is szól valahol.

Ilyen az utad négy sávon felvert szürke por
Egyedül vagy, volt néhány karambol
Útszéli bár.Nem is egy már, de a lényeg valahol vár:
Aszfalt és fehér csík, négy kerék, kormány, gázpedál.

Nem szereted ha hátul vagy, de aki
Megfontolt az oda megy ahova akar
Mer? a gyomrod a tank és a benzin a táp
Neked a kúton sem mindegy hogy épp hova állsz?

De van valamilyen ész, és csak tudod hova mész
Ez nem az M0-ás bár körbe-körbe visz,
Ha látjuk majd tudjuk hogy egy ostoba vicc.


Ha a sáv leáll, s a nap körbe ér
Megértjük majd ha már véget ér
Mindegy hogy egy arc vagy az aszfaltról
Mert ez rólad is szól valahol.


Ilyen az utad négy sávon felvert szürke por
Egyedül vagy, volt néhány karambol
Útszéli bár.Nem is egy már, de a lényeg valahol vár:
Aszfalt és fehér csík, négy kerék, kormány, gázpedál.


Nincs út amelybe bele ne fognál, mert nem ismered a veszélyt.
Igy robog az életed a végzet felé egy kamion elé vagy az álmod utolér
Ami mindent megér?
Nincs szabály ami az utadat állná TOTÁLKÁR
Igy rohan az életed a végzet elé egy szakadék fölé vagy az álmod utolér
Ami mindent megér?
Nincs táv amibe bele ne fognál, csak a sárga angyal vigyáz rád
Igy jut el az életed a végzet elé egy kamion mögé
Ahol a ?fékút vége? vár.

Októberben leverten a Keletinél

Mert ilyen a hely
Tövis nélkül egy rózsa szárad el
Így az ami volt
Kisímul és nem marad rajta folt
Hív az ami lesz
A legvadabb teszt
Ha a múlt nem ereszt

Refl.:
Amikor a madarak szállnak és
Rohan utánnuk a tél
Gondolj rám!
Amikor a tizedik hónap elér
Valami véget ér
Amikor a levelek sírnak,
A fákon táncol a szél
Gondolj rám!
Amikor a tizedik hónap elér

Szép az ami kell ( fel is emel)
Arcodon mint egy könnycsepp olvad el
Így az ami volt ( mindent megold)
Soha többé senkit nem zsarol
Hív az ami lesz ( veled lesz)
A legvadabb teszt
Ha a múlt elereszt

Többet érdemelsz

Leszáll az éj és végül eljutunk a helyig
Egy virág lassan szirmot bont a falon túl
Sötét a terem mindig ugyanúgy
Nem is igen hinnéd el hogy valami mindig visszahúz ide
Ahol csak Ő, egyedül Ő a tiszta fény
Bár nem hagyott esélyt a múlt nekünk se neki sem nekem még
A szinpadon csak néhány kék lámpa ég
De emlékszem Rá mindig ahogy a terembe lép
Igazi gyémánt ragyog rajta kevés a karc
Elvakít a pillanat, s a szívembe mar hamar
Nézek Rád, itt persze többen vannak így
Ahol Te táncolsz másnak ott ássák a sírt, angyal?
Angyal vagy
Angyal vagyok melletted

Többet érdemelsz a szemünknél
Nem is tudod nem nevetsz rég
Többet érdemelsz az aranynál
Ha igazán néznének látnák hogy
Sokkal szebben ragyogsz már
Többet érdemelsz a kezünknél
Nem is tudod csak nevetsz rég
Többet érdemelsz az aranynál?
Ha igazán néznének látnák hogy
Sokkal szebben ragyogsz már

Lehet hogy még csak most jövök de régen ismerem
Nekünk a szívünkben ott a jel, és minimum egy helyen
Mert a múltunk összeköt, a jövő úgyis egy
Én érte voltam mindig, tudja érte is leszek mindig
Táncolj még, ragyogj csak
Igazi gyémánt vagy, rajtad kevés a karc
Te most is valahogy visszajössz, hogy szabadon elvigyél
Én meg a kezedet keresem valahogy-tudom-hogy
Valahol összeér

Többet érdemelsz a szemünknél?

Mester Tamás

 Szabadítsd fel!

Visszamennél szívesen
De már nem tudod hová
Minden emlék idegen
Sok régi kép, ami nem hasonlít rád
Egy álmos szerető
Egy majdnem szenvedély
S te nem hiszed már, hogy lehet elég időd
Hogy a pillanatnak élj
Az ami volt, egy szomorú emlék

Hát szabadítsd fel szíved és szállj
Érezd, hogy újra élni kell
A szavakon túl más szemmel látsz
Nem gyengít félelem
Mert benned még ég az a tűz
De ha nincs miért meghalnod úgy, mint élsz
Engedd el, ami nem kell

Néha visszatér még ugyanúgy
Egy régi félelem
Semmi nem hajt igazán
Ha elhiszed, hogy túl vagy mindenen
Rég nem volt szélvihar a néma tengeren
Mert összetörhetsz, se te félsz nem élnéd túl
Ha a szíved védtelen
De félig él, az aki nem mer (nem mer, nem mer)

Hát szabadítsd fel szíved és szállj
Érezd, hogy újra élni kell
A szavakon túl más szemmel látsz
Nem gyengít félelem
Mert benned még ég az a tűz
De ha nincs miért meghalnod úgy, mint élsz
Engedd el, ami nem kell, nem kell, nem kell

Én sem látom, hogy mit tennék másként, ha újra kezdhetném
Eltévedtem párszor, de nem bánom már, lehet, újra megtenném
Ami volt, marad a múlt, egy régi emlék

A szívedben érzed
Hogy van még mért élned
A tűz újra éled
És újból megéget
De nem kell, hogy félj
Nem kell, hogy szólj
Engedd, hogy fájjon
Engedd, így jó
A szíved újra érzed, hogy szabadon száll

Roy és Ádám

Az otthon itt van

Ha itt maradnál, nem indulnék még én sem,
Ha elindulnál, nem lenne érkezésem,
Hová is mennék, hová is lennék egyedül én,
Nélküled nem kell útlevél.
Az otthon ott volt ahol bejártunk, mindent százezerszer már,
S apánkat kértük hogy vegyen fel most az egyszer, mert magasról más lesz a táj,
Az otthon itt van ha jössz mellettem, még ha nem is nézel rám,
Tudod már régen észrevettem, hogy szemedben én hazáig látok simán,
Ellátok simán. Rád nézek néha némán, S az otthon visszanéz rám.
Az otthon ott lesz, ahol megállunk, ki régen felvett rég nincs már.
Magunkban súgjuk csak tegyél le, mert ma végre megtaláltuk, más lett a táj.

[refrén]
Egy szívhez szalad sok kis ér, sok szívet hajt egy cseppnyi vér.
S ha messze lennél,
Elég lesz mindig négy liter, hazáig elmész ennyivel.
Ha menni kell, de most jönnöd kell.

Az otthon ott van ameddig ellát, vaksötétben két szemünk,
Vak lovak vagyunk az éjben nincsen út és nincs kötél sem, de mi el mégsem tévedünk,
Hazajár, minden emlék hazaszáll,
Hazavág, mindent ez a laza szál,
Hazajár, minden emlék hazaszáll,
Hazavág, mindent ez a laza szál,

[refrén]

Hazaértünk hidd el

Az én órám másképp jár

Valamit sohasem értettem
hogy az idõ miért nem vár
miért nem vár soha meg engem
Mindig megfordítva áll
és ez így már marad már úgy hiszem
az én órám másképp jár.

Sokszor még ébren is álmodom
De a reggel nem az én nappalom
a városban éled a pesti nép
mert sok pénzt kéne keresni még
én még csak fél álomban
és máris fél három van
rámszólnak már hogy jó estét
pedig én csak ébredni szeretnék

Mindig így éltem
és azt sem mondhatnám,
hogy az órám elnéztem, ha el késtem.

Valamit sohasem értettem,
hogy az idõ miért nem vár
miért nem vár soha meg engem.
Mindig megfordítva áll
és ez így marad már úgy hiszem
az én órám másképp jár.

a nappal rám éjjel vár
elfogadtam már, hogy az én órám
másképp jár
már régen a hold az én napom
sokaknak furcsa, jól tudom
de másra hallgatni nem fogok
mûködni én már csak így tudok
hajnalban néha dolgom van
vagy csak épp arra gondoltam
igen, én is élem az életem
igaz kicsit másképp elhiszem.

mindig így éltem,
és azt se mondhatnám
hogy az órám elnéztem
úúú áh ha elkéstem.

Valamit sohasem értettem,
hogy az idõ miért nem vár
miért nem vár soha meg engem.
Mindig megfordítva áll
és ez így marad már úgy hiszem
az én órám másképp jár.
a nappal rám éjjel vár
elfogadtam már, hogy az én órám
másképp jár.
óh óh
//:én órám másképp jár://

mert mindig így éltem
és azt se mondhatnám,
hogy az órám elnéztem,
ha elkéstem.

mert valamit sohasem értettem,
hogy az idõ miért nem vár
miért nem vár soha meg engem.
Mindig megfordítva áll
és ez így marad már úgy hiszem
az én órám másképp jár

valamit sohasem értettem,
hogy az idõ miért nem vár
miért nem vár soha meg engem.
a nappal rám éjjel vár
elfogadtam már, hogy az én órám
másképp jár.

Zanzibár

Az igazi nevem

Megint a rossz útra léptem.
Száz közül megismerem.
Megint a szívemre hallgatok,
Mikor csődöt mond az eszem.

Milyen egy átkozott nyár volt.
Ilyenből egy is elég.
Mondanom illene valami szépet,
De mindjárt indul a gép.

Holnap már mindent bánok.
Kerestek majd, de nem találtok.
Holnap már Úton leszek.
Aludj csak, én fel nem ébresztelek.

Senki sem tudja az igazi nevem,
Senki sem érezheti, ha szeretem.
Elmondanám, mennyit érsz,
De egyetlen élet oly kevés.

Megint a rossz útra léptem.
Te tudtad, hogy megteszem.
Ami fontos úgy ér véget,
Hogy észre sem veszem.

Holnap már mindent bánok.
Kerestek majd, de nem találtok.
Holnap már úton leszek.
Aludj csak, én fel nem ébresztelek.

Senki sem tudja az igazi nevem,
Senki sem érezheti, ha szeretem.
Elmondanám, mennyit érsz,
De egyetlen élet oly kevés.

Senki sem tudja az igazi nevem,
Senki sem érezheti, ha szeretem.
Elmondanám, mennyit érsz,
De egyetlen élet oly kevés.

Holnap már mindent bánok.
Kerestek, de nem találtok.
Holnap már Úton leszek.
Aludj csak, én fel nem ébresztelek.

Senki sem tudja az igazi nevem,
Senki sem érezheti, ha szeretem.
Elmondanám, mennyit érsz,
De egyetlen élet oly kevés

Senki sem tudja az igazi nevem,
Senki sem érezheti, ha szeretem.
Elmondanám, mennyit érsz,
De egyetlen élet oly kevés

Senki sem tudja az igazi nevem,
Senki sem érezheti, ha szeretem.
Elmondanám, mennyit érsz,
De egyetlen élet oly kevés

Nem szeretsz

A szívemben lüktet a vér
Még energiám is van
Csak a lelkem van már elfáradva
Teljesen lakatlan
Most szabadon engedlek
Ennél többet nem tehetek
Miféle esküt tennék neked
Ha mindet megszeged?
Nem szabad megbízni bennem
Nézz végig rajtam
nem vagyok jó ember
Mindvégig csaltam

Refrén:Nem szeretsz,nem szeretlek
És ez még csak a kezdet
Ellenségnek éppen megteszed
Nem szeretsz,nem szeretlek
De valamit elmondok neked:
Ha követsz a rémálmod leszek

A szívemben lüktet a vér
Látod,energiám is van
Csak dühös vagyok,hogy pont te vagy
Akivel összeakadtam
Már felkészültem a télre
Lehet,hogy elindulok délre
És egyben most már biztos lehetsz
Senki sem lök félre
Nem szabad megbízni bennem
Nézz végig rajtam
nem vagyok jó ember
Mindvégig csaltam

Refrén:Nem szeretsz,nem szeretlek
És ez még csak a kezdet
Ellenségnek éppen megteszed
Nem szeretsz,nem szeretlek
De valamit elmondok neked:
Ha követsz a rémálmod leszek

Ismertél milyen vagyok
Hallottál nevetni
Utoljára láttál engem
Igazán szeretni

Refrén:Nem szeretsz,nem szeretlek
És ez még csak a kezdet
Ellenségnek éppen megteszed
Nem szeretsz,nem szeretlek
De valamit elmondok neked:
Ha követsz a rémálmod leszek

Refrén:Nem szeretsz,nem szeretlek
És ez még csak a kezdet
Ellenségnek éppen megteszed
Nem szeretsz,nem szeretlek
De valamit elmondok neked:
Ha követsz a rémálmod leszek